Ahogy a meteorológia megjósolta, szürke reggelre ébredtünk és bár a hőmérséklettel nem volt gond, a Nap szépen megbújt a felhők mögött. Talán ennek is tudható be, hogy nem ugrottunk ki 7-kor fitten az ágyból, így az első nap még lelkes óceánparti futás el is maradt. Fél 9 tájban átbotorkáltunk az étterembe az újabb reggeli lakomára. A felhozatal gyakorlatilag megegyezett a tegnapival, de ma már javában süttettük a három tojásos, hagymás,sajtos omletteket. Nagyon ízlett, azt hiszem ezt odahaza is rendszeresíteni fogjuk majd.
Reggeli után egy bő fél órát pilledtünk, majd a borús idő arra sarkallt minket, hogy nézzük meg a szálloda edzőtermét, legalább ellensúlyozzuk kicsit a nagy zabálásokat. Csilla szinte már az ajtóból ugrott is a futógépre, betette a fülhallgatót, felcsavarta a zenéjét és zombiként rótta is a kilométereket. Nekem maradtak a súlyzók, ha már külön foglalkozás lett a dologból.
Ezután jött a feketeleves, legalábbis számomra. Játszottunk egy ping-pong meccset, kikaptam 22-20-ra. Rögtön utána egy tenisz meccset (egy nyert szettig), ahol ismét kikaptam, 6-4-re. Nem nagyon szeretem a vereség ízét, de egy ilyen tuti helyen még ez sem volt keserű, így inkább a jóleső fáradságot és a sok mozgolódás során bekövetkezett kalóriadeficitet ellensúlyozva, már bontottam is a tegnap vásárolt helyi sörömet, a Blue Marlint.
Miután rendbe tettük magunkat, ebéd gyanánt közös fotózást rendeztünk a szálloda csodás kertjében. Mondjuk ez a közös kis idő múlva inkább csak Csilla fotózásába csapott át, mert mégiscsak ő a fotogénebb a családban. Az amúgy mindig lelkes, fotózásra mindig kapható Szaffi, sajnos nem lehetett itt most velünk. :(
Fotózás után a parton egyezséget kötöttünk a legjobb árat kínáló Jean Paullal két programra. Vasárnapra fixáltuk Mauritius körbeutazását és jeleztük, hogy szeretnénk úszkálni a delfinekkel. Ez utóbbi sajnos képlékeny, minden annak a függvénye, hogy elérhető közelségben legyen a delfin csapat.
Délutáni programként besétáltunk Grand Baie központjába. Nem ment egyszerűen, mert minden sarkon ránk dudált egy-egy taxis. Eleinte próbáltuk azzal magyarázni a dolgot, hogy biztos hihetetlen számukra, hogy fehér ember gyalogolni szeretne, de itt is csak a turisták pénzének megszerzéséről van szó és ők igencsak szeretnek nyomulni.
A központ nagy kettősséget mutat, pár száz méteres utcaszakaszon belül láttunk csillogó plázát, drága árukkal teli szuvenírüzletet, ékszerboltokat, illetve megannyi lepukkant utcai árust, elhanyagolt piszkos partot és sok-sok kóbor kutyát.
Kicsit éhesek voltunk, így tervbe volt véve, hogy megkóstolunk valami helyi ételt, de látva a kínálatot, inkább nem mertünk kockáztatni. Az még hagyján, hogy nem ismertük fel, hogy mit is ennénk, de a higiénia, az hagy némi kívánnivalót maga után.
Valószínűleg ekkor még nem volt komoly az éhségérzet, mert elmentünk pizzéria és kínai étterem mellett is, de egyik sem mozgatott meg minket, itt Afrikában. :) Ez a hozzáállás a visszaúton gyorsan meg is dőlt, beugrottunk a tegnap megismert kisboltba, vettünk felvágottat, sajtot és egy nagy bagettet.
Sikerült kicsit bénáskodni az aprópénzzel, ugyanis nem igazán sikerült kiraknom a 11,20 rúpiát. Így - mint itthon a kisnyugdíjasok -, kitettem az eladó elé egy maréknyi aprót és ő készségesen kiválogatta nekem szükséges összeget. Nem volt triviális a feladat, mert valamelyik érmén nincs számmal jelölve az értéke, valamelyik centes méretben nagyobb mint a rúpiás, ráadásul még kapkodtam is. :)
Visszaérve a szállodába bevállaltunk egy-egy kisebb szendvicset és lementünk a partra, mert nem múlhat el nap az óceán nélkül. Az idő továbbra is szürke, néha 1-2 perces gyengén szitáló esővel, de ez sem zavart abban, hogy úszkáljak kicsit a sós vízben, míg Csilla napozást imitált. Azt mondta, hogy a szórt fény is barnít.
A napi második zuhany után, belebújva a vacsorázó öltözékbe mentünk is, hogy a kínai konyha ételeiből fogyasszuk bőséggel. Magyarországon mindig idegenkedek tőle, de itt nem volt választás és szerencsére kellemesen csalódtam.
Estére még terítéken volt egy kis internetezés, beszélgetés és koccintás a maradék pezsgővel. Ezen a napon nem volt verőfényes napsütés, de így is elég tartalmasra sikeredett. A holnapi fő program pedig már Port Louis, a hivatalok körbejárása Lavallal.
